Meséljen magáról és a diákéveiről!
Tanulmányaimat a Jánosi Középiskolában fejeztem be. Az egyetemi felvételire orosz nyelven készültünk, és utolsó nap jelentették be, hogy magyar nyelven is lehet felvételizni. A következő három tantárgyból tettem felvételi vizsgát: világtörténelem, társadalomismeret, magyar nyelv és irodalom. 1988-ban sikeresen felvételt nyertem az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára. Emlékezetem szerint 50-en voltunk a Történelem Kar I. évfolyamán, s majd később csatlakozott 20, korábban katonai szolgálatot teljesítő diák. Az egyetemi képzés egy része orosz nyelven zajlott. Nagyon sokan a tanárok közül kizárólag ukránul beszéltek, ennek megfelelően mi is ukrán nyelven próbáltuk követni az előadásokat. A tanulást eléggé megnehezítette, hogy az elhangzott ukrán szövegnek körülbelül a felét nem értettük, de közben próbaltunk jegyzetelni, mivel a legtöbb tanár azt mondta, hogy elsősorban a saját kezünk által írt órai jegyzetekre kell támaszkodnunk. 1993-ban pedig eredményesen megszereztem a diplomámat.
Mit tudna elmondani eddigi pályafutásáról?
A történelem szak abban az időben is részben tanári, részben pedig hivatalnoki előkészítőnek felelt meg. 3 évig dolgoztam a Guti Általános Iskolában, ahol jómagam is tanultam, méghozzá magyar nyelv és irodalom tanárként, mivel nem volt más humán végzettségű tanár. Aztán 2 évig párhuzamosan történelmet oktattam a Beregszászi 11. Sz. Ruhaipari Szakközépiskolában. 1996-2011 között pedig újságíróként dolgoztam a Beregi Hírlap két nyelvű lapszerkesztőségében, ebből majdnem mindvégig főszerkesztőként. Az eddig elmondottak azt bizonyítják, hogy a történészi végzettség eléggé széles humán képesítést nyújt és sok lehetőséget rejt magában.
Mit tudna kiemelni az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék megalakulásának történetéből?
A Magyar-Ukrán Vegyes Bizottság éveken keresztül javasolta, hogy bővíteni kell a magyar képzés lehetőségét az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Államközi megállapodás keretében megbeszélték, hogy szükség lenne erre a tanszékre. A Magyarország által támogatott program keretében létrejött és modern körülményeket kapott maga a Történelem Kar és ennek a keretében jött létre a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék. Az egyetemi jogszabály kimondja, hogy egy kar abban az esetben működhet, ha legalább 3 tanszéke van. A Magyar Filológiai Tanszék 1963-tól működik, 2005-ben kezdte meg működését a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék, majd 2008-ban nyitotta meg ajtaját a felvételizők előtt a Fizika-Matematika Tanszék. E három tanszékből jött létre a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, melyet 2017-ben átneveztek Ukrán-Magyar Oktatási Tudományos Intézetté. A Magyar Történelem és Európai Integráció megnevezést Dr. Vidnyánszky István professzornak, az első egykori tanszékvezetőnek, aki jelenleg az Ukrán Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének főosztályvezetője, és Vehes Mikola rektorúrnak köszönhető. Ők bonyolították le a tantervek összeállítását. Összegezve azt tudnám elmondani, hogy eléggé nyitott volt Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma, az egyetem vezetősége és a Történelem Kar. Az első évfolyamok eléggé szépszámúak voltak húsz-egynéhány fős diákcsoportokkal.
Ön mikor vette át a vezetői posztot a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéken? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie tanszékvezetőként?
2010-ben óraadó tanárként kezdtem az Ungvári Nemzeti Egyetemen, majd 2019-től megbízott tanszékvezető lettem. 2020-tól pedig én töltöm be a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék vezetői posztját.
Egy egyetemi tanárnak 600 órát kell oktatnia, 600 óra tudományos tevékenységet és 600 óra egyebet kell elvégeznie, tehát gyakorlatilag 1800 órányi éves produkciója van minden egyes oktatónak. A kihívás az, hogy nekem ezenfelül még koordinálnom kell az összes kollégam dolgait, a különböző papírmunkákat stb., amelyben nagy segítséget tud nyújtani egy önállóan is talpraesett laboráns. A formálisan hivatalos dolgokkal előfordul, hogy naponta 2-3 órát kell foglalkoznom, hiszen a tanszék az egyetem egy olyan strukturális alegysége, amelynek folyamatosan kommunikálnia kell a rektori hivatallal és ez időnként elveszi a lehetőséget attól, hogy az ember ténylegesen mély tudományos munkákkal foglalkozzon vagy akár pihenjen.
Milyen szakirányok vannak a tanszéken belül? Miért ajánlja a diákoknak?
Jelenleg a 014.03 Középfokú oktatás. Történelem és 291 Nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikációs és regionális stúdiumok bachelor és magiszteri képzésünk van. Mindkét szak elsősorban olyan társadalomismereti lehetősegeket biztosít a diákoknak, melyeket az élet minden szintjén tudnak kamatoztatni.
A magam páldáján mondhatom, hogy a történelem végzettséggel rendelkező hallgatók dolgozhatnak mint lapszerkesztők, tanárok, sőt még archeológusok, kutatók, régészek, idegenvezetők is lehetnek.
A nemzetközi kapcsolatok szakon angol nyelven kívül a hallgatók második és a harmadik idegen nyelven is tanulnak. Ez a szak a tudásnak idegen nyelveken való elsajátítását is jelenti. Egyszerre többnyelvű és széleslátókörű diákokat bocsátunk ki. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy mindkét szakon a tantárgyak egy részét ukrán nyelven kell teljesíteniük a diákoknak.
Milyen nyelven oktatják a tantárgyakat?
Az úgynevezett választott tantárgyak egy része mindenképpen ukrán nyelvű, hiszen ezek tömbösítve vannak más szakokkal. Emelett vannak az összegyetemi tantárgyak (pl. politológia, hivatali ukrán nyelv stb.), melyeket ukrán nyelven oktatnak, továbbá az idegen nyelvű képzések. Ezen túl, a tantárgyak oktatásának nagyrésze magyar nyelven zajlik. Ha van rá lehetőség, akkor igyekszünk olyan óraadó tanárokat bevonni, akik magyarul és ukránul is beszélnek egyaránt, hogy megkönnyítsük a diákok tanulását.
Mire fektetnek nagy hangsúlyt, továbbá mi a fő feladata a tanszéknek?
Elsősorban a tudományra fektetünk nagy hangsúlyt. Hivatalosan tanárokat képezünk ki, de azt szeretnénk, hogy a vegzőseink a tudományos szakmában is nevet szerezzenek. Az elmúlt évben is voltak eredményeink, hiszen a tanszékünkön végzettek közül sokan honosították a diplomájukat, több mint 15-en végeztek már PhD képzést Magyarországon. Ennek eredményeképp Magyarországon is megfelel az a képzés az iskolai oktatásban, amelyet mi biztosítunk. Egyszerre van jelen a pedagógus és mellette a tudományos szakember is.
A tanszék fő feladata pedig nem más, minthogy két nyelven is kommunikálni tudó szakemberek bocsátsunk ki, akik a jövőben az oktatási hálózat utódai lesznek. Az új törvény szerint a világtörténelmet magyarul, az ukrán történelmet viszont ukránul kell oktatnunk úgy, hogy a tanár tudjon ukránul és magyarul is egyaránt, hiszen valószínűleg a diáknak tanári pályafutása elején nagyon nehéz lesz csak egynyelvű tanárként átadni a tananyagot.
Kiemelten törekszünk arra, hogy átadjuk a hallgatóknak azt az ukrán nyelvű szakterminológiát, amelyet az iskolákban főleg a történészek tudnak majd felhasználni. Mint már említettem, jelenleg Ukrajna történelmét ukrán nyelven oktatjuk, de segítségképpen szoktunk összeállítani a hallgatók számára magyar szószedeteket, segédtankönyveket és hasonlókat.
Miért játszik fontos szerepet a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék az Ungvári Nemzeti Egyetemen belül?
Az Ungvári Nemzeti Egyetem mindenképp fontosnak tartja, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a szomszédos országokhoz (pl. van román, szlovák, cseh nyelvű tanszék). Ebből kifolyólag eléggé multikulturálisnak és soknyelvűnek mondható az egyetemünk. Az egyetemi vezetőség úgy véli, hogy mivel Kárpátalján a legnagyobb nemzeti kisebbség a magyar, emiatt nem csupán a magyar oktatási szférában, hanem az állami fenntartású felsőoktatásban is jelen kell lennie magyar nyelvű oktatásnak.
Ön mit köszönhet a tanszéknek?
Azért mondanék köszönetet a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéknek, mert jelenleg már ukrán nyelven is van lehetőségem publikálni: mára huszonvalamennyi referált szakfolyóiratban megjelent szakpublikációm, továbbá ukrán nyelvű monográfiám is van. 2016-ban megvédtem a kandidátusi értekezésemet és sok olyan dolgot vittem be az ukrán tudományosságba, ami a magyar történelemmel kapcsolatos.
A jövőben várhatóak-e változások vagy innovációk a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéken belül?
Jelenleg a különböző képzési formák akkreditációjára való felkészülésre koncentrálunk. Szeretnénk a diáktudományosságot erősíteni és olyan állandó fórumokat biztosítani a hallgatóink számára, ahol méltó és szakmai körökben is ismert lehetőségeket kapnak. Sajnos, az elmúlt időben a különböző gyakorlataink vagy akár szakmai kirándulásaink elmaradtak – ezeket mindenképpen szeretnénk pótolni.
Feltétlenül fejlődni kell a digitális világgal, ami azt jelenti, hogy olyan platformokat is be kell vonni a munkánkba, amelyek már a korábbi nyomtatott könyveken, kiadványokon is túliak. Összességében azt tudnám elmondani, hogy haladni kell a korral és lehetőségeket kell biztosítani a diákok munkája során is.
Balla Alexa