A MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK TÖRTÉNETE
1963. szeptember 1-je fontos dátum a kárpátaljai magyarság életében, ekkor indult meg ugyanis a magyar szakos tanárképzés az Ungvári Állami Egyetemen.
Az eltelt időszakban több mint ezer végzősünk kapott filológus, magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát, ma ők képezik a kárpátaljai magyar értelmiség gerincét. Minden végzősünkre büszkék vagyunk: a pedagógusokra, az újságírókra, a költőkre, az írókra, az állami köztisztviselőkre, a másod- és harmaddiplomásokra, akik Kárpátalján vagy Kárpátalja határain túl állnak helyt.
Az első kibocsátott évfolyam ballagása (1968 júniusa)
Az egyetem rektora a tudományos tanács javaslata alapján 1966. július 2-i 1157. számú rendeletével Lizanec Pétert nevezte ki tanszékvezetővé. Ekkor három tanár: Zékány Imre, Gortvay Erzsébet, Lizanec Péter és egy laboráns, Hegyes Angéla alkotta a tanszéki állományt.
A tanszék első tanárai: Gortvay Erzébet, Zékány Imre, Hegyes Angéla
Az oktatói kar aztán fokozatosan bővült: 1966-ban jött a tanszékre Vaszócsik Vera, aki addig az Ungvári Állami Egyetem könyvtárában dolgozott, majd Kótyuk István, aki a megyei rádió magyar szerkesztőségének volt a munkatársa. 1967-ben került a tanszékre Fodó Sándor, ő a Tartui Állami Egyetemen végzett, majd 1969-ben Horváth Katalin, már az ungvári egyetem magyar szakos végzőseként. 1977-ben laboráns lett Györke Magdolna végzősünk, aki 1988-tól tanári munkakört tölt be.
Hosszú évtizedeken keresztül a magyar nyelvű egyetemi képzés egyet jelentett az Ungvári Állami Egyetemen folyó magyar nyelv- és irodalom tanári képzéssel. A magyar iskolák végzősei közül szépszámmal voltak mindig, akik erre a szakra adták be jelentkezésüket. Magyar szakos tanárból csakhamar nem volt hiány.
Tanszékgyűlés a 80-as években
1989-ben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Fodó Sándort elnökévé választotta, 1991-ben elhunyt Zékány Imre, majd Kótyuk István nyugdíjba vonult, ezért új oktatók jelentek meg a tanszéken: Borbély Edit 1994-ben, Fedinec Irén 1998-ban. Ideiglenesen másodállású oktatók is voltak 1964-től: Vladimir Piroska, Kulin Katalin, Béres Barna, Debreceni Anikó, Ivaskovics Mária, Kálmán Ferenc, Sebi Mária.
Időközben nyugdíjba vonult Gortvay Erzsébet és Vaszócsik Vera, Fedinec Irén áttelepült Magyarországra. Helyükre fiatal tanárok kerültek: Antonenko Miklós (1997), Hulpa Diána, Csuka Emőke (2000), Zékány Krisztina (2001), Úr Lajos (2003), Nagy Natália (2008). Másodállásban dolgozott Jackovics Marianna, Berta Eleonóra, Seres Kristóf és Fedák Anita.
Jelentős esemény volt a tanszék történetében a kandidátusi értekezések védésére létrehozott tudományos szaktanács jóváhagyása. A tanács 2000. február 16-tól 2005. április 10-ig működött, elnöke Lizanec Péter volt.
2011-ben egyetemünk Berta Eleonórát, a Hungarológiai Központ PhD tudományos fokozatú munkatársát a Kijevi Nemzeti Lingvisztikai Egyetemre irányította tanári munkakörbe, ahol beindították a magyar mint idegen nyelv képzést. Később még két végzősünket vették fel tanárnak erre az egyetemre: Marofejeva Nellit és Királyi Erikát. 2019-től Berta Eleonóra kandidátusként újra a tanszék tanára, a frissen alakult magyar-angol szakon tanítja a magyar nyelvet idegennyelvként az ukrán anyanyelvű hallgatóinknak.
Az elmúlt rövid időszakban nyugállományba vonult Horváth Katalin tanárnő, elment továbbá Antonenkó Miklós és Úr Lajos is.
A drasztikusan csökkenő diáklétszámnak, illetve az ebből adódó csökkenő óraszámnak köszönhetően jelenleg nem bővül a tanári állomány. Nem csökken a lelkesedés és a munkakedv. Továbbra is aktívan veszünk részt mind az oktatói, úgy a tudományos és szervezői munkában.
A Magyar Filológiai Tanszék kollektívája 2015-ben
Tudomány és módszertan
A tudományos-módszertani munkára mindig is nagy figyelmet fordítottunk: tanáraink évente jelentetnek meg módszertani kiadványokat, előadásjegyzeteket és egy egyetemi tankönyv is napvilágot látott Lizanec professzor tollából „Bevezetés a nyelvtudományba” címmel az Ukrán Oktatásügyi Minisztérium névbélyegzőjével jelent meg 1986-ban.
A Magyar Filológiai Tanszéken fokozatos felsőfokú képzés folyik: bachelor, specialista (2017-ig) és mester fokozatú.
Az érvényben lévő tanterveknek megfelelően a magyar nyelv és irodalom szakos filológusok ilyen tantárgyakat tanulnak:
1. Bevezetés a nyelvtudományba;
2. Bevezetés a finnugrisztikába;
3. Bevezetés az irodalomtudományba;
4. Bevezetés a szakmába;
5. Mai magyar nyelv;
6. A magyar nyelv története;
7. Nyelvjárástan;
8. Népköltészet;
9. A magyar irodalom története (minden korszak);
10. Irodalomelmélet;
11. A magyar irodalmi kritika története;
12. Világirodalom;
13. Általános nyelvészet;
14. Szociolingvisztika;
15. Stilisztika és nyelvművelés;
16. A retorika alapjai;
17. A magyar kultúra története;
18. Anyanyelvi és irodalmi tantárgypedagógia stb.
Az utóbbi években több új tantárgy tervét újítottuk, ill. vezettük be, ezek oktatása magyar nyelven folyik: A tudományos kutatás alapjai, A nyelvészeti kutatások alapjai, Helyesírási gyakorlat, Szakmai etika, A kortárs magyar irodalom aktuális kérdései, A kárpátaljai magyar irodalom stb.
A magyar tagozat hallgatói számára különböző szakkollégiumokat tartunk:
Keleti szláv–magyar nyelvi kontaktusok;
Ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok;
A nyelvföldrajz aktuális kérdései;
A nyelvjárási lexika és szemantika kérdései;
Bevezetés a fordításelméletbe;
Magyar antroponímia;
Magyar frazeológia;
A magyar helyesírás aktuális kérdései;
A kárpátaljai magyar nyelvjárások sajátosságai;
Magyar–ukrán irodalmi kapcsolatok;
Magyar verstan;
A magyar klasszikus költészet hagyományai stb.
A szakmai akkreditációs bizottság 2013 áprilisában–májusában végzett sok szempontú ellenőrzést a Magyar Filológiai Tanszéken, s megállapította, hogy a tanszék professzori-tanári állománya megfelel az előírásoknak és az akkreditációs követelményeknek; tudományos-módszertani szempontból minden adott a fundamentális és a szaktantárgyak magas színvonalú oktatásához.
Jelenleg 7 főállású tanárunk van, közöttük egy nagydoktor, professzor – Lizanec Péter, 4 kandidátus, docens – Györke Magdolna, Zékány Krisztina, Hulpa Diána, Nagy Natália, két főelőadó – Talabircsuk Okszána kandidátus és Csuka Emőke. Nem teljes állásban oktat két docens – Berta Eleonóra magyar nyelvet és Spenik Szilvia angol nyelvet.
Kutatómunka
A tanszéken eddig 14 kandidátusi és egy nagydoktori disszertációt védtek meg, 1971-ben Lizanec Péter védte meg nagydoktori értekezését „Ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok. Magyar jövevényszók a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban” címmel, amelyet 1970–1976 között három kötetben jelentetett meg. A műről elismeréssel írtak ukrajnai, oroszországi, magyarországi stb. tudósok. A monográfiában Lizanec Péter professzor részletesen foglalkozik a kárpátaljai magyar és ukrán nyelv (nyelvjárások) kölcsönhatásának főbb elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlaszát három kötetben(1992–2003), több mint 250 ív terjedelemben jelentette meg. 55 évi tudományos tevékenységének eredményét 33 kötetben tette közzé a magyar és az ukrán nyelv, a nyelvjárások, az ukrán–magyar nyelvi (nyelvjárási) kapcsolatok, az ukrán és a magyar lexikográfia, frazeológia, nyelvföldrajz, névtan, az ukrán és a magyar irodalom, a népköltészet kérdéseiről.
Az ungvári egyetem magyar tanszéke kollektív munkaként jelentette meg „A kárpátaljai magyar lakosság népballadái” című kiadványát (1974, Lizanec Péter, Vaszócsik Vera), az első népmesegyűjteményt, a Három arany nyílvesszőt (1973, 1977), az első kárpátaljai magyar irodalmi antológiát Lizanec Péter szerkesztésében. Erre 14 pozitív recenziót írtak ukrán és magyar kritikusok.
1989-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Naukova Dumka Kiadójánál jelent meg Lucskay Mihály latin nyelvű szláv–ruszin grammatikájának ukrán fordítása. Ez Nyugat-Ukrajna első nyelvtankönyve. Leírást találunk benne a kárpátaljai élőnyelvről és a XVIII. század végi, XIX. század eleji kárpátaljai nyelvjárásokról. Két részből áll: az 1830-as faximile kiadás (Lizanec Péter és Jurij Szak fordítása), valamint a szerkesztés, az előszó, a megjegyzések, a tájszójegyzék Lizanec Péter munkája.
A tanszék tanárai aktív részt vállaltak az Összkárpáti dialektológiai atlasz munkálataiban, amely hét kötetben jelent meg 1989–2003 között a Kárpát-medence országainak kiadóinál: Kisinyovban, Krakkóban, Moszkvában, Lembergben, Pozsonyban, Budapesten, Belgrádban, Újvidéken.
Több mint 40 éves kollektív munka eredményeként jelent meg Lizanec Péter főszerkesztésében 2012–2013-ban A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára.
Györke Magdolna az öltözködés szakszavait vizsgálja a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban, több cikket írt a személynévi eredetű szavakról. Több módszertani kiadványt jelentetett meg mai magyar nyelvből, recenziókat írt tankönyvekre, lektorált, például A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótárát is.
Zékány Krisztina Ungvár és környéke földrajzi neveivel foglalkozik, tanulmányozza Ungvár és környéke helyneveinek eredetét a szakirodalom tükrében, több módszertani kiadványt jelentetett meg a magyar szakos hallgatók számára, valamint egy iskolai tankönyvet. Iskolai és egyetemi tankönyvek társszerzője, szótárak, monográfiák társszerkesztője.
Hulpa Diána a kárpátaljai magyar nyelvhasználat udvariassági formuláit vizsgálja, figyelemmel kíséri az ukrán nyelvben használatos udvariassági kifejezéseket a megszólítások, a köszönések stb. terén, tanulmányozza a nyelvi interferencia kérdéseit. Figyelme kiterjed az irodalmi művek nyelvi etikettjére is például Balla László műveiben. Cikket írt Ivan Frankóról, a magyar irodalom népszerűsítőjéről.
Nagy Natália Beregszász és a Beregszászi járás helyneveit kutatja, ő is több módszertani segédeszközt adott ki mai magyar nyelvből, retorikából, helyesírástanból, módszertani kérdésekből.
Bel- és külkapcsolatok
1966-tól egyre intenzívebb kapcsolattartás indul meg a magyar tanszék és Ukrajna, Oroszország, Magyarország s más országok felsőoktatási intézményei, tudományos kutatóintézetei között (az Ukrán Tudományos Akadémia O.O. Potebnya Nyelvtudományi Intézete, a Lvivi I. Kripjakevics Ukrainisztikai Intézet, a Kijevi Sevcsenko Nemzeti Tudományegyetem); együttműködtünk az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetével, a budapesti, a debreceni egyetemmel és főiskolával, Moldávia, Macedónia, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Mon tenegro felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel az Összkárpáti nyelvatlasz hétkötetes munkálatai kapcsán.
A tanszék tanárai megbeszélik A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótárának szócikkeit (1974)
(Balról jobbra: Horváth Katalin, Lizanec Péter, Kótyuk István)
Legszorosabb kapcsolatot Magyarországgal tartottunk fenn. Húsz éven át (1982–2002) rendszeresen fogadtunk vendégtanárokat: Bessenyei Györgyöt, Kozma Endrét, Balogh Lajost, Böhm Editet, Kovács Imre Attilát.
Neves magyarországi tudósok tartottak tömbösített szakkollégiumokat, előadásokat nyelv- és irodalomtudományból, népköltészetből, finnugrisztikából a magyar tagozat hallgatóinak. Kiemelnénk az olyan ismert tudósokat, mint: Margócsy József, Ortutay Gyula, Hajdú Péter, Benkő Loránd, Kálmán Béla, Imre Samu, Bárczi Géza, Szathmári István, Deme László, Fábián Pál, Lőrincze Lajos, Kiefer Ferenc, Vajda László, Hegedűs András, Ferenczi Imre, Bánszky István, Nagy János, Pál György, Katona Béla, Sebestyén Árpád, Mező András, Nyíri Antal, Benkő László, Bachát László, Ujváry Zoltán, Bartha Elek, Békési Imre, Vekerdi József, Imre László stb.
A tanszék vendége Bachát László, a Nyíregyházi Főiskola tanára (1983.október 30.)
Az egykori szovjet tagköztársaságok jeles egyetemei igyekeztek minél erősebb kapcsolatokat építeni a nagyhatalom területén. Ehhez minden feltétel adott volt. Ismert ukrajnai, oroszországi, moldáviai, észtországi tudósokat is fogadott a tanszék, olyanokat, mint: Szamuil Bernstein, Ivan Galkin, Mikola Zsulinszkij, Dmitro Zatonszkij, Genagyij Kornyilov, Nyina Krutyikova, Majtyinszkaja Klára, Paula Palmeos, Vitalij Ruszanivszkij, Ruben Udler, Dmitro Cigankin, Kira Sahova, Igor Juhnovszkij stb.
A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagjait – 1976-tól tagja, majd 1986-tól 1996-ig alelnöke volt Lizanec Péter, 1996-tól 2012-ig választmányi tagja volt Horváth Katalin, jelenleg Hulpa Diána az ukrajnai választmányi tag – is többször láttuk vendégül a tanszéken a különböző ülések alkalmából.
Továbbra is részt kívánunk venni a hazai és külföldi tudományos szervezetek, társaságok munkáiban, fejleszteni kívánjuk a kapcsolatainkat az ország és a világ más oktatással és kutatással foglalkozó intézményeinek szakembereivel.
Sokévi munkánk, nemzetközi kapcsolataink, tudományos kutatásaink szerepet játszottak abban, hogy egyetemünkön hungarológiai központ, 2008-ban pedig magyar tannyelvű kar jöjjön létre.
Bizonyosak vagyunk abban, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tagozatának, amelynek ötvenöt éves fennállását ünnepeljük, van jövője.
