1987. október 21-én a Szovjetunió Állami Közoktatási Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztériuma úgy határozott, hogy a Budapesti Tudományegyetem Orosz Nyelvi Tanszékén egy Rusisztikai Központot és a Tanszéken Gungarológiai Központot hoz létre. a magyar filológia.
Ezen megállapodások alapján és a szervezési előkészítő munkára az Ungvári Állami Egyetem rektora 1988. január 12-én a /05/05 15-én ezt írta: „Megnyitás 1988. január 14-én a Magyar Filológiai Tanszék Hungarológiai Központja alapján. .” Lyzanets professzor PM igazgatójává nevezték ki. Az Ungvári Állami Egyetemen megnyílt a Gungarológiai Központ, mert 1963-ban itt nyílt meg a magyar tagozat, 1965-ben pedig megalakult a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, amely 1966-ban külföldi karról átkerült a Filológiai Karra. Lyzanets professzor PM osztályvezetőjévé választották.
A Gungarológiai Centrum 30 éve jelentős szervezési, információs, pedagógiai és kutatómunkát végzett. A Gungarológiai Központ tudósai a Magyar Filológiai Tanszék tanáraival közösen számos tudományos közleményt publikáltak:
1. Háromkötetes „Kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza” 240 nyomtatott íves kötettel (1992-2003).
2. A 7 kötetes „Össz-Kárpáti dialektológiai atlasz” (1989-2003) társszerzői.
3. Elkészítette és publikálta a Lyzants PM tudományos munkáit 33 kötetben, melyeket Európa, Amerika és Kanada 22 országába juttattak el az Ungvári Nemzeti Egyetem és a Gungarológiai Központ ajándékaként.Nagyon jó köszönetet kaptunk a könyvekért, és a British Academic Library felvett rólunk egy blogot, amely egész Angliában járt.
4. Mind az ukrán, mind a magyar nyelvészetben először jelent meg 2 kötetben a 2 kötetes „Kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára”.
5. A következő szótárak jelentek meg: „Magyar-ukrán (2001), ukrán-magyar (2005), (2007), magyar-ukrán és ukrán-magyar szabályos kifejezések és kifejezések szótárai (2009)”.
6. „Hungarisztika az Ungvári Nemzeti Egyetemen” (2013)
17 nemzetközi konferenciát és szimpóziumot tartott, és 14 állami költségvetési témát dolgozott ki.
Jelentős tényanyag gyűlt össze „A Tisza és környéke helynevei”. Számos cikk jelent meg ebben a témában. Megalapították az Acta Hungarica tudományos szakmai folyóiratot. Eddig 23 szám jelent meg. Ukrán és külföldi tudósok cikkei jelennek meg itt ukrán, orosz, magyar, szlovák, német és angol nyelven. A Gungarológiai Központ bázisán 1993-ban alakult meg a Kárpátaljai Magyar Ajkú Tudományos Társaság, amelybe 36 tudománydoktor, professzor és 46 tudományjelölt, egyetemi docens tartozik. 1998-ban megalakult a Magyar Tanulók és Fiatal Kutatók Tudományos Társasága.
A Gungarológiai Központban számos kárpátaljai képzőművész (Dánielovics Emmy, Petki Sándor, Turak Angelina, Jankovich Mária, Grabar Natália, Klisa János, Gende Jurij és mások), valamint kerámiákból (Gidi Endre) rendeztek kiállítást. Itt rendezik a szavalók, mesemondók, ballada-, legenda-, stb. előadók olimpiáit-versenyeit.A Gungarológiai Központ vendégei neves politikusok és tudósok voltak: Ginz Árpád Magyarország köztársasági elnöke, Ivan Pljuscs, az Ukrajna Verhovna Rada elnöke, Jevgene Paton, a Nemzeti Tudományos Akadémia elnöke, Ukrajna és Magyarország oktatási minisztere, pl. valamint a moszkvai és kijevi magyar nagykövetek felvételei a Gungarológiai Központ vendégei számára készült albumban. Például Ukrajna korábbi felsőoktatási és középfokú gyógypedagógiai minisztere, Petro Talancsuk egy vendégalbumban ezt írta: Nagyon hasznos és szükséges munkát végez a Gungarológiai Központ. Úgy tűnik, csak az Ukrajnában lakó összes nép kölcsönös tisztelete alapján lehet független, demokratikus államot felépíteni.
Szeretném, ha ez az állam minden ember anyja lenne! Ebben az irányban a Gungarológiai Központnak nagy érdemei vannak, és megmutatja, hogyan kell ezt a fontos munkát elvégezni! Sok szerencsét! Vagy például a Magyar Kormány államtitkára, Pálinkás József akadémikus azt írta: A kárpátaljai Gungarológiai Centrum Európa egyik legjobbja, amely a megfelelő színvonalú, a modern követelményeknek maradéktalanul megfelelő, igényeket kielégítő kutatásokat végez. a kárpátaljai magyar kisebbségé.
Van jövője a Gungarológiai Központnak? A Gungarológiai Központ tudósai mélyen meg vannak győződve arról, hogy igen, mert Kárpátalján jelentős tényanyagot gyűjtöttünk a területen – dialektológiai, folklór, különösen esküvői, karácsonyi és húsvéti szertartások.