Munkacsoportot jött létre az Ungváron menedékre talált egyetemi oktatók megsegítésére

Április 19-én az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének Bercsényi Miklós Könyvtárában kerekasztal-megbeszélésre került sor, ahol az Ungvári Nemzeti Egyetem képviselői találkoztak az Ukrajna keleti megyéiből Kárpátaljára menekült ukrajnai egyetemek képviselőivel. A találkozó elsőrendű célja az volt, hogy felmérjék azokat az igényeket, amelyek a nálunk menedékre talált egyetemi oktatók körében felmerültek, s lehetőség szerint gyakorlati segítséget nyújtsanak számukra a mindennapi élet, illetve az egyetemi oktatás újraszervezése kapcsán . A találkozón Anatolij Szatyukov, Pavlo Bivijko, Volodimir Bazilevics, Ljudmila Bazilevics, Halina Omelcsenko (Csernyihivi Politechnikai Nemzeti Egyetem), Robert Natroshvili (Kijevi Idegenforgalmi, Közgazdasági és Jogi Egyetem), Spenik Sándor és Zubánics László (Ungvári Nemzeti Egyetem), illetve a kárpátaljai írott és elektronikus média képviselői vettek részt.

Mint Spenik Sándor igazgató tájékoztatott, számos magyarországi egyetem, illetve Magyarország Ungvári Főkonzulátusa kész a Kárpátaljára menekült egyetemek oktatói/kutatói, illetve diákjai számára gyakorlati segítséget nyújtani az oktatási és tudományos kutatói munkák újraindításában.

„Egyes magyar egyetemek ösztöndíjprogramokat nyitottak ukrán hallgatók számára, a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarország több mint ezer hallgató magyarországi oktatását tudják finanszírozni. – mondta Spenik Sándor. – A magyarországi egyetemek készek a szakmai együttműködésre, ennek gyakorlati formáit az érdekelteknek kell kidolgozniuk. Az ukrán felsőoktatási intézmények magyarországi kirendeltséget is létrehozhatnak, az ehhez szükséges anyagi és műszaki feltételeket, valamint az akkreditációs követelményeket a magyarországi partnerek készek biztosítani. Ugyancsak felmerült annak lehetősége, hogy ukrajnai tanárok (megfelelő nyelvismeret mellett) vendégtanárként oktassanak a magyarországi egyetemeken. Amennyiben a tudományos kutatók a háború következtében nem tudják odahaza befejezni kísérleteiket, a magyar fél kész laboratóriumokat is biztosítani a tudósok számára tudományos munkájuk és kutatásaik helyreállításához és folytatásához. Ugyancsak felmerült annak a lehetősége, hogy az egyetemek/tanszékek közös kutatási projekteket indítsanak valamilyen tudományterületen.”

Mint az UNE UMOTI igazgatója elmondta, az egyetem fontosnak tartja, hogy segítse a nálunk menedékre tanárokat mindennapi gondjaik megoldásában is. A Csernyihivi Politechnikai Nemzeti Egyetem csapata 30 fővel március 22-én érkezett Ungvárra, ahol az UMOTI kollégiumában kaptak elhelyezését. Az egyetem volt a bázisa az oktatás helyreállításának is, hiszen számos részleg (tanulmányi osztály, könyvelőség, különféle tanszékek, informatikai központ) itt kezdte meg a munkáját. Elsőként az egyetem informatikai szervereit indították újra, aminek köszönhetően kisebb fennakadásokkal, de újraindult a távoktatás és a mindennapi munka.

„Diákjaink nevében is szeretnénk megköszönni a felajánlott együttműködési lehetőséget, arról igyekszünk mindenkit tájékoztatni. – mondta Halina Omelcsenko –. A következő hetekben jelezni fogjuk, hogy ezen javaslatok közül mivel szeretnénk/tudnánk élni. Március 14-e óta dolgozunk távmunkában, de a háború korrekciókat hajt végre: sok esetben most próbáljuk helyreállítani az egyetemi „hálózatunkat, hiszen Csernyihivben és környékén nincs világítás, nincs internet, a lakások tönkrementek, az emberek elmentek, és sok diákkal nincs kapcsolatunk”.

Anatolij Szatyukov, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa (Csernyihivi Politechnikai Nemzeti Egyetem), elmondta: Csernyihiv nagy részét lerombolták, és most az a fő probléma a tanárok számára, hogy megtalálják a stabil internet-kapcsolattal rendelkező diákokat. „Vannak olyan részei a városnak, ahol továbbra sincs villany. Éppen ezért általános előadásokat készítünk, a teljes tananyagot feltöltjük az egyetem Moodle-platformjára, hogy azokhoz mindenki lehetősége szerint hozzáférhessen, s a tananyagból önállóan felkészüljön. most nincs fény. Jelenleg azokkal kommunikálunk, akikkel online kapcsolatot találtunk. Ahogy a város gazdasága fokozatosan talpra áll, a hallgatók száma is fokozatosan nő” – mondta a tudós.

Mint kiderült az egyetemi oktatók, kutatók többsége – akik nálunk találtak menedékre –, még soha nem jártak Kárpátalján, Ungváron. Miután végigbeszélték a mindennapi élethez szükséges dolgokat (orvosi ellátás, internetkapcsolat stb.), felmerült, hogy akár több csoportban is szervezzenek számukra városnéző honismereti kirándulásokat. Megállapodás született arról is, hogy létrejön egy, a belső menekültek szükségleteivel foglalkozó munkacsoport, amely az UNE vezetése irányába közvetíti az igényeket.

“Mindannyiunk számára nagyon fontos volt a mai találkozó! – mondta Ljudmila Bazilevics. – Az ilyen megbeszélések keretében sok mindent megoldhatunk. A ma aktuális mindennapi szükségleteket, illetve a holnap felmerülő oktatási és tudományos igényeket egyaránt!”