Loránd prorektor, az ELTE BTK professzora, a Magyar Nyelvi Tanszék vezetője, az MTA akadémikusa (1971 áprilisa)
Az uzshorodi egyetem magyar tanszéke olyan barátsággal, szeretettel, kedvességgel fogadott, amely minden várakozást messze fölülmúlt, s amelyet – őszintén mondom – mint igen szép emléket, nem fogok elfelejteni. E személyes érzelmen kívül a tudomány és az oktatás munkásának tárgyilagosságával is nyugodtan megállapíthatom, hogy a tanszék a magyar nyelv és irodalom művelésében és oktatásában szép és eredményes munkát végez, s a szovjet-magyar, közelebbről ukrán-magyar tudományos és egyetemi együttműködésnek hathatós képviselője.
Az itt töltött kedves napokra emlékezve szeretettel köszöntöm a tanszék vezetőjét, P. M. Lizanec elvtársat, a tanszék minden oktatóját és hallgatóját. Kívánok mindnyájuknak további eredményes munkát, jó egészséget, szép sikereket.
Uzshorod, 1971. április 21. Benkő Loránd
Benkő László, a Szegedi Juhász GyulaTanárképző Főiskola professzora (1971 májusa)
Idegenként érkeztem ide, ismeretlen helyre, ismeretlen emberek közé. A közös szakma csupán összehozott bennünket; az odaadó, alkotó munkában megnyilvánuló és feloldódó emberség közös hullámhossza volt az, ami az ismerettséget – rövis idő alatt – barátsággá tudta érlelni.
Uzshorod, 1971. május 22. Benkő László
Ortutay Gyula, az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója (1971 júliusa)
Csak ismételhetném a két Benkő – Lóránt és László – szavát. Nagyon fontosnak tartom a tanszék minden munkatársának és vezetőjének , P. Lizanec elvtársnak munkáját. A hallgatók érdeklődéséből, kritikus figyelméből, dolgozataikból az itt folyó értelmes szerető-nevelő mukára találhattam. Emellett nagyon jólesett a barátság, szeretet és egyetértés, amivel fogadtak. Feledhetetlen emlék marad számomra ez az ily gyorsan elmúló hét.
1971. június 4. Ortutay Gyula
Majtinszkaja Klára professzor, az SZSZKSZ Tudományos Akadémiája Nyelvtudományi intézetének tudományos főmunkatársa (1971 júliusa)
Már negyedszer veszek részt a magyarosok állami vizsgáján és mindig nagy örömmel állapítom meg, hogy a tanítás jó kezekben van. Tehát a nívós magyar tanítás biztosítva van az elkövetkező évekre, sőt évtizedekre. További sikeres munkát kívánok a magyar tanszék tagjainak és az életbe lépő fiatal tanároknak.
1971. jún. 23. Majtinszkaja K. E.
Galkin I.Sz. professzor, a Mari Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Kutatóközpontjának igazgatója (1971, szeptembere)
Беспредельно благодарен друзьям-преподавателям кафедры венгерского языка и литературы за сердечный прием представителя родственного народа мари, дружба с венгерскими учеными завязалась давным давно. Наши народы всегда помнят и берегут эту дружбу, а сегодня, когда завязывается связь с кафедрой венгерского языка по совместной подготовке кадров, мне хочется еще раз сказать: Да будет наша братская дружба вечна! Как на гостинице в г. Йошкар-Оле сияет венгерское слово Barátság, пусть также сияет оно в Ужгороде на марийском языке: Келшимаш
И. Галкин 20.9.1971
Imre Samu professzor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének helyettes igazgatója, az MTA akadémikusa (1971 októbere)
Nagyon örülök, hogy három hetet az ungvári egyetem magyar nyelvi és irodalmi tanszékén tölthettem. Sokat láttam, sokat tapasztaltam, sokat tanultam, és – igen jól éreztem magamat. Köszönöm a tanszék minden tagjának az irántam mutatott kedvességet, barátságot, s remélem, hogy mindent a tanszék több tagja számára módomban lesz még visszaadni intézetünkben, Budapesten.
Gratulálok az eddig végzett eredményes oktatás és kutatómunkához, további sikereket kívánok.
1971. okt. 6. Meleg, baráti üdvözlettel: Imre Samu
Fábián Pál, az ELTE Magyar Nyelvi Tanszékének docense, a Magyar Népköztársaság Művelődési Minisztériumának referense (1971 novembere)
Sok szépet és jót hallottam már az uzshorodi egyetem magyar tanszékéről, annak munkásságáról. A valóság messze felülmúlta minden várakozásomat: a szíves fogadtatást, Uzshorodon töltött kedves napokat soha nem fogom elfelejteni. Szívből remélem és hiszem, hogy kölcsönös látogatásaink, kapcsolataink az idő jártával még sűrűbbek, egyre szorosabbak lesznek.
1971. nov. 20. Meleg, barátiüdvözlet: Fábián Pál
Pál György, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola adjunktusa (1971 november-december)
Igen kellemes két hónapot töltöttem el az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékén. Nagyon örülök, hogy jól megismerhettem az itt dolgozó nagyon kedves kollegákat és hallgatókat, megismerhettem a tanszék igen sokoldalú oktató-nevelő és tudományos munkásságával. Az itt töltött szép napohat sohasem fogom elfelejteni. Meleg, baráti szeretettel köszönöm meg a Tanszék vezetőjének és minden kedves munkatársának, hogy munkámban segítettek, é tették iden kellemessé az itt töltött napjaimat. Mindig nagy örömmel térek majd vissza ebbe a szép városba és e kedves kis közösségbe.
Ungvár, 1971. dec. 18. Forró baráti szeretettel: Pál György főisk. adj. Nyíregyháza
Nagy János, a Debreceni Egyetem docense (1972 szeptembere)
Nagy örömmel jöttem az ismeretlen városba, egyetemre. Ismeretlen volt az is, milyen élményeim lehetnek. Már – egy hét után – tudom: barátok közé jöttem. A Tanszék minden dolgozója tudományos munkáján kívül azzal politizál, hogy az ukrán és a magyar nép kapcsolatait kutatja, az összekötő szálakat szövegeti. Harmonikusan megvalósul az igazi tudás ideálja: a tudomány eszközeivel való harc az internacionalizmus mindennapos megvalósításáért.
E nevelés eredménye tükröződik a hallgatók fejében. A Velük való beszélgetésekre sokáig emlékezni fogok otthon is. Olyan szeretettel beszéltek íróinkról (Illésról, Péter bácsiról, Váriról), hogy alig tudtam abbahagyni hallgatásukat. A búcsúzó? Köszönet. Mindenért.
1972. márc. 1. Baráti üdvözlettel: Nagy János
Deme László, a Szegedi József Attila Egyetem professzora(1972 március-április)
Két hét nem nagy idő, de tapasztalatokban és élményekben mégis sokat adhat.
Hálás köszönetem elsősorban P. N. Lizanec professzornak, régi kedves barátomnak, hogy ezt a számomra igen tanulságos két hetet meghívásával lehetővé tette. Nemkevésbé minden tanszéki hallgatónak, sok kedves új barátnak, akik szeretettel segítettek abban, hogy ez az idő hasznos is, kellemes is legyen. És érdeklődéssel ülték végig a hosszú előadásokat.
Mivel távozom?
Azzal az örvendetes és megnyugtató tapasztalattal, hogy az itteni nemzetiségi iskolák Magyar szakos tanárainak mind a szakmai, mind a filológiai képzése avatott, jó kezekben van.
1972. április 4. Deme László
Genagyij Kornyilov, a Csebokszári Egyetem főelőadója (1972 áprilisa)
Язык как и етнос вцелом существуэт лишь в объеме всей его истории, включая конкретные контакты с другими языками и диалектами. Успешно изучая венгерский язык и готовя кадры по венгерскому языку и литературе, кафедра венгерского языка Ужгородского университета несомненно вносит выдающийся вклад в развитие культуры народов Закарпаття.
21 октября 1972 Чаваш Хелахен, Гена Корнилов
Paula Palmeos, a Tartui Egyetem Finnugor tanszékének docense (1972 júliusa)
Veetsin sün kümmekond kaunist pälva. Soovin kateedrile edu ja õnne tulevikus.
Tänan kõige eest!
Paula Palmeos
Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete (1972 júniusa)
Az egyetem életével történt megismerkedésünk rendkívüli élményt jelentett. Nagyra értékeljük azokat az új törekvéseket és módszereket, melyeket az egyetem vezetői, nagy lelkesedéssel és köszöntéssel tesznek az új típusú, szocialista szakember oktatása és nevelése érdekében. Jövőnk szempontjából nagyon fontos az a tudatos, interszocialista tevékenység, amelyet itt tapasztaltunk. Az e téren alkalmazott új módszerek – reméljük – sok helyen követőkre találnak.
Őszinte szívvel gratulálunk a magyar tanároknak azért a lelkes és áldozatos munkáért, amely hozzásegíti a magyar ajkú diákokat, hogy magyar-ukrán,vagy -orosz nyelven igazi humánus szocialista emberré váljanak.
1972. júl.18. Üdvözlettel: Rapai Gyula
Ferenczi Imre, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Folklór és Pszichológia Tanszékének vezetője (1972 szeptembere)
Nagyon örülök annak, hogy Egyetemünk, a magyar nyelvi és irodalmi tanszék munkatársait és munkáját, oktató- és tudományos tevékenységét megismerhettem. Külön örömömre szolgált, hogy itteni kutatómunkámhoz segítséget nyújtottak, az, hogy terepen néprajzi gyűjtőmunkát is végezhettem. Hiszem, hogy szerény munkálkodásom elősegítette Egyetemünk, szaktudományunk terén a gyümölcsöző együttműködést. Kívánom, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatásában sok sikert érjenek el.
1972. szeptember 20. Dr. Ferenczi Imre docens, József Attila Egyetem (Szeged)
Hajdú Péter, a Szegedi József Attila Tudományegyetem professzora, a Finnugor Tanszék vezetője, az MTA levelező tagja (1972)
Ortutay hivatkozott a két Benkőre, én hivatkozom reája. Vagyis matematikailag: 2 Benkő² + Ortutay² = Hajdú gyöke, azaz ők már kifejezték, ami nekem is szándékomban állott. Más szavakkal azonban mégsem hat talán ismétlésnek, ha azt állítom, hogy az itt töltött idő alatt szívemhez nőtt ez a város, ez a tanszék és annak valamennyi munkatársa. Megkíséreltem, hogy a finnugrisztika alapkérdéseiről tájékoztassam az I. éveseket, a vizsgán majd kiderül, mit tudtak megjegyezni a hallottakból. Az eredmény nem lesz szívderítő, az az én hibám s kérem a vizsgáztató kollégákat, hogy ezt vegyék figyelembe. szívbeli köszönetet mondok vendéglátóimnak, Lizanec Petro professzornak és munkatársaimnak a velem (velünk) való törődését, hogy oly sok idejüket igénybe vettük. A szegedi egyetem várja a viszontlátogatást!
1972.október 31.
Szatmári István docens, az ELTE Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője (1972 novembere)
Csak azt írhatom, amit a televíziós beszélgetés során is mondtam: ezen a tanszéken az oktató-nevelő, valamint a tudományos munka hozzáértő, céltudatos és lelkiismeretes, jó kezekben van. A tanszék nevelőjének és tagjainak a vendégszeretetéről, emberiességéről meg cask felsőfokban lehet bezélni. Hogy érezhettem hát magma ilyen körülmények között kéthetes itt-tartózkodásom alatt? Úgy, hogy örökké emlékezetes marad számomra.
Ungvár, 1972. november 24. Baráti megemlékezésül: Szatmári István
Petőfi Sándor születésének 150-ik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferencia résztvevői (1973 áprilisa)
Mokány O.O., a Leningrádi Egyetem docense (1973 júniusa)
Bárczi Géza akadémikus, az MTA tagja (1973 májusa)
Az első jó a köszönet szava.
Nagy reményekkel jöttem ide, mert tudtam, hogy kedves emberek szép munkája vár. A valóság azonban messze túlszárnyalta reményeimet. Rendkívül szorgalmas, kedves és részben (2/3) egész bájos munkaközösség elbűvölő környezetében feledhetetlen szép napokat töltöttem itt, szorgos munka, és kedves, olyor palyzán kötetlenség elbűvölő légkörében. Ungvár és a magyar tanszék csodálatos élményt juttatott nekem, s már arra sem panaszkodhatom, hogy hajlott koromat állandóan eszembe juttatták, mert az azáltal törtét, hogy mindig egy bájos hölgy vezetett karonfogva é sez, mitagadás kellemes volt. Csak egy gondom maradt, ennyi kedvességet rövid életem alatt soha nem fogom tudni kellő képpen viszonozni.
1973. május 31. Bárczi Géza
Erdélyi Ilona, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (1973 októbere)
Nagy örömmel és várakozással jöttem ebbe a városba és egyetemre. Várakozásomban nem csalódtam: a város nagyon szép, sok tágas parkjával, régi és új épületeivel igazi fővárosa e területnek. Az egyetemen sok szorgalmas és jó tanulóval, kedves kollégával: nyelvésszel és irodalomtörténésszel találkoztam, akik kollegiális segítőkészségükkel támogatták munkámat. Így ennek köszönhetem, hogy e rövid párnapos tartózkodás is eredményesnek bizonyult.
1973. október 20. T. Erdélyi Ilona, Budapest, Irodalomtudományi Intézet
Uvarov A.N., az Udmurt Tudományos kutatóintézet főmunkatársa (1974 december– 1975 április)
Единственная в Советском Союзе кафедра венгерской филологии, на которой мне выпало счастье быть на стажировке, дала мне очень многое:
– в изучении венгерского языка,
-в практике перевода,
– в исследовании советско-венгерских связей.
Весь научно-преподавательский состав кафедры отнесся ко мне тепло и отзывчиво, каждый оказывал мне искреннюю помощь.
Oт всей души благодарю профессора Петра Николаевича Лизанца, доцентов Имре Васильевича Зиканя и Веру Юльевну Васовчик, которые уделяли большое внимание моей стажерской практике.
31 марта1975 г. А. Уваров
Váczi László, a Magyar Népköztársaság kijevi főkonzulja (1975 júliusa)
Nagy örömmel és várakozással jöttünk az Uzshorodi Állami Egyetem magyar tanszékére, megismerkedni azzal a politikai szempontból rendkívül fontos nevelői tevékenységgel, mely nem keveset tett már Kárpátalja soknemzetiségű népeinek, dolgozóinak egysége megszilárdítására , fejlődése érdekében. Ehhez a nemes munkássághoz kívánunk alkotó energiát, és sok sikert, termékeny, tartalmas együttműködést a magyar tudományos-oktatási intézményekkel a Magyar-szovjet barátság, az internacionalizmus további erősítéséhez.
1975. május 6. Váczi László Almási János
a MNK főkonzulja alkonzul
Feoktisztov O.P., a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (1975 júniusa)
Nyíri Antal, a Szegedi József Attila Tudományegyetem docense (1976)
Az uzshorodi egyetem magyar nyelvészeti tanszékén és Uzshorodon meg vidékén eltöltött napok bizonyosan kedves emlékeim közé tartoznak. Lizanec Péter tanszékvezető professzornak vezetésével olyan pktató és nevelő meg tudományos kutató-(?) működik itt, amely a testvériség és a barátság szellemét állandóan sugározza magából, és ez: egy életre visszhangzik a hasonló érzéseket ápoló látogatóban is.
Az uzshorodi egyetemnek képe, oktatási nagy értékeinek ismerete, vendégszeretete, barátsága, az Uzshorod nagy kultúrális értékeire való visszaemlékezés, de Verchovina és Kárpátontúl természeti szépségei, az itt élő emberek testvéri egyetértése, egymás és a jövevény látogató iránti megkerülés tudta: ezek mindig velem maradnak!
Sok-sok sikert ezután is az oktatásban és a nevelésben meg a tudományos munkában az egész tanszékhez: Lizanec Péter tanszékvezető professzornak és valamennyi munkatársának, kifejezve azt a reményt is, hogy az uzshorodi egyetem magyar tanszéke és a JATE magyar nyelvészeti tanszékének kapcsolata tovább bővül!
1975. okt. 28. Nyíri Antal
Bachát László, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője (1975 novembere)
Régóta ismerem már a magyar tanszék oktatóit. Tudtam, hogy kitűnő oktatók, a nyelvtudomány és irodalomtudomány jeles munkásai és igen melegszívű barátok. Újra csak ezt tapasztaltam. Köszönet nekik az eltöltött két hét minden élményéért, kedvességükért, és azt kívánom, sok sikert érjenek el még, és legyenek nagyon boldogok.
1975. november 24.
Benkő Loránd előadást tart diákjainknak (1976)
az Összkárpáti Dialektológiai Atlasz munkálatainak megbeszélése a IV. Nemzetközi Értekezleten (1976. június 16-19)
Imre Samu professzor, az MTA tagja (1976 novembere)
Az előttem itt járó sok kiváló tudós kitűnően és találóan jellemezte a tanszék igen eredményes oktató-nevelő és kutató munkáját. Én mindezeket a véleményeket csak megerősíthetem, szívből kívánok további újabb szép eredményeket a tanszék dolgozóinak munkájuk minden területén.
Én igen kellemes és hasznos két hetet töltöttem itt nem idegen vendégként, hanem – úgy érzem – itthon, szívesen látott barátként, ismerősként. S ezt külön is köszönöm a tanároknak és diákoknak egyaránt.
1976. november 10 Imre Samu