Az utóbbi években az oktatás világában lezajlott óriási reformoknak köszönhetően kinyílt a világ. Az egyetemek gyakorlatilag átjárhatóvá váltak mind a diákok, mind a tanárok, kutatók számára is.
Nagyon hamar közkedvelt lett az ERASMUS program mindenhol, mert lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy egy-egy félévre a programba bekapcsolódott bármelyik egyetemen tanulhassanak, kutatómunkát végezhessenek. Ehhez közel ezer eurós kiemelt havi ösztöndíjat és további kedvezményeket kapnak. Az egyetemi oktatóknak szintén lehetőségük van vendégtanárként bekapcsolódni néhány hétre más felsőoktatási intézmények oktató- és kutatómunkájába.
Az elmúlt rövid idő alatt az UNE Magyar Filológiai Tanszékének összesen tíz magyar szakos diákja és tanára kapta meg azt a páratlan lehetőséget, hogy életre szóló élményben részesülhessen.
2017 tavaszán elsőként tanszékünk docense, dr. Györke Magdolna tartott előadássorozatot magyar nyelvtanból és nyelvjárástanból az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke hallgatói számára.
2017 szeptember–októberében néhány hétig Zékány Krisztina vendégtanárkodott Olaszországban, az 1222-ben alapított gyönyörű és előkelő Padovai Egyetem Nyelvészeti és Irodalomtudományi Tanszékén, illetve az Udinei Egyetemen is tartott előadásokat.
Padovába a következő szemeszterben további két tanár utazott, öt magiszterünk pedig már ott kezdte el a féléves képzést.
Hulpa Diána magyar szakos diákjaink körében a Padovai Egyetemen Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén
Két kolléganőnk egyidőben vett részt a padovai továbbképzésen, így Hulpa Diána irodalomból és világirodalomból, Talabircsuk Okszána szintén világirodalmi témájú, illetve módszertani kérdéseket tisztázó előadásokat tartott.
Talabircsuk Okszána előadást tart Padovában.
A csereprogram keretén belül két olasz diáklány tanult Ungváron. Elena Pozza és Chiara Constantino sikeresen zárta a tanulmányait, közben beutazták Kárpátalját és Ukrajna nevezetes városait. Sok barátot szereztek, csiszolták orosz nyelvtudásukat.
Hozzájuk csatlakozott, néhány nap múlva pedig átvette tőlük a stafétát Ónody Henrietta, aki szintén a Padovai Egyetem diákjaként tanult a magyar és az orosz filológián egy egész szemeszterben. Bár az Ungvári Nemzeti Egyetemnek több száz külföldi diákja van, az olaszországi lányok hamar közismertekké lettek egyetemünkön, hiszen minden kulturális és ifjúsági program aktív résztvevői, számos tantárgyat vettek fel nálunk, különböző évfolyamosok közé illeszkedtek be a nyitott, kommunikatív de tisztelettudó magatartásukkal.
Ők már több országban is tanultak, és saját bevallásuk szerint fiatalként ez meghatározó élmény, valamint óriási lehetőség a karrierépítésben.
“Erasmus+ Kárpátalján”
Még csak pár hét telt el azóta, hogy a projekt véget ért és visszajöttem Olaszországba, máris hiányoznak az Ungváron töltött napjaim.
Először is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak abban, hogy a 2017/2018-as tavaszi félévemet Ukrajna egyik legszebb városában, Ungváron teljesíthessem.Az olaszországi Padovai Egyetem harmadéves olasz–magyar–orosz szakos hallgatójaként, Ukrajnában a még sokak számára ismeretlen, Erasmus program keretében 6 hónapot tanulhattam az Ungvári Nemzeti Egyetem falai között.
Az Eramus+ról minden fontos információt megtalálhattok a hivatalos oldalukon. A https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/node_hu oldalról idézve: „Az európai oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport támogatására irányuló uniós program…. Az Erasmus+ minden korosztály tagjai számára segítséget nyújt ahhoz, hogy külföldi intézményekben és szervezeteknél gyarapítsák ismereteiket és tapasztalataikat, és az így szerzett tudást másokkal is megosszák.”Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy az Erasmus+ nem csak az Uniós, hanem az Union kívüli országokra is kiterjed.
Azonnal éltem a lehetőséggel, és pályáztam a kárpátaljai egyetemre. Nagy örömmel fogadtam, amikor értesítettek, hogy megnyertem az ösztöndíjat, februártól júliusig az ungvári egyetem intézményében tanulhatok. Azzal a céllal kezdtem meg külföldi tanulmányaimat, hogy elmélyítsem ismereteimet a szláv és magyar kultúra területén, továbbá fejlesszem az orosz nyelvtudásom. Úgy gondoltam, hogy ez ebben a környezetben a legkivitelezhetőbb.
Szeretném megköszönni minden tanáromnak, támogatómnak a sok segítséget és támogatást. Külön köszönet koordinátoromnak, Zékány Krisztinának, a Magyar Filológiai Tanszék vezetőjének, aki mindenben mellettem állt a szemeszter folyamán és rengeteg hasznos információval látott el. Remélem, hogy a jövőben is találunk lehetőséget a közös munka folytatására. A jövő év elején kezdem a padovai diplomamunkám írását, és ezt szeretném a két intézmény együttműködésének segítségével, illetve támogatásával elkészíteni.
A két egyetem oktatási rendszere nagyban eltér egymástól, ennek ellenére nem éreztem magam hátrányban. Mind a magyar, mind az orosz tanszéken rengeteg figyelmet és támogatást kaptam oktatóimtól, diáktársaimtól. Összesen 12 tárgyból tettem sikeres vizsgát, ami Olaszországban hatnak felel meg a kreditszámok átváltása miatt. Eleinte nagy kihívásnak tűnt, hogy számos tantárgyat kell abszolválnom, de nagy segítséget jelentett, hogy Ungváron nem csupán az év végi vizsgákra kell keményen tanulni, hanem folyamatos a számonkérés, napról napra követik a hallgatók felkészültségét. Diáktársaimmal kis csoportokban dolgozva, mindig sikerült megoldanunk a felmerülő problémákat.Ez volt az első év, hogy a két egyetem csereprogramot szervezett, amelyben összesen 7 fiatal vett részt. Négyen Padovába utazhattak és három padovai hallgató nyerhetett az Ungvári Nemzeti Egyetemre ösztöndíjat. Az első szemeszterben Elena és Chiara gazdagodott új élményekkel, majd a második szemeszterben én utaztam el a csodás Kárpátaljára.
Az első heteimet még a két olasz lánnyal tölthettem a négyes kollégiumban. Rengeteg segítséget kaptam tőlük, ezzel megkönnyítve a gyors beilleszkedést. Megismerkedtem a helyi tömegközlekedéssel, a mindenki számára jól ismert „marsutka” és a folyamatos „taxiszolgálat” élményeivel. Ungvár egy igazi kis ékszerdoboz, ezért gyalog is érdemes a várost bejárni.
Körülbelül egy hónapig gyönyörködhettem a havas utcákban, amelyet a kellemes tavaszi hangulat váltott fel. Alig vártam, hogy a kollégiumi szobám ablakában búslakodó madárfészkek lakói felbukkanjanak. Hatalmas boldogsággal töltött el az első fecskék, azaz a tavasz megérkezte.Az asztalok és székek kikerültek a belvárosi bárok teraszaira, illetve a helyiek által csak „Bam”-ként emlegetett egyetemi campuszon is megjelentek a piknikező diákcsoportok.
Idővel egyre több barátot szereztem. Néha csak „az olasz lánynak” szólítottak, de már az első perctől befogadtak. Fantasztikus személyiségeket ismerhettem meg bennük, egyedi stílusokkal, kiforrott véleményekkel bírnak, örökre a szívembe zártam őket.
Egy percem sem volt unatkozni, és ha mégis előfordult, hogy egyedül maradtam, csak lesétáltam a kollégium előtti lócákhoz, ahol mindig barátságosan fogadtak. A lócáról, amit egészen eddig csak padként emlegettem, eszembe jutott, hogy gyakran folytattunk beszélgetéseket nyelvi és kulturális különbségekről. Többször szóba jött a kárpátaljai, magyar, ukrán illetve az olasz dialektusok témája, ilyenkor mindig jókat nevettünk és a végtelenségig szekálódtunk egymással. Jó néhány kifejezést, új szót megtanítottam az ismerőseimnek és magam is rengeteg szófordulatot elsajátítottam. Mai napig „szokot” iszok ivólé helyett és jókat kacagok magamban, amikor „ropit” eszek sajtostallér helyett.
Kihasználtam minden lehetőséget, amit a város és a környező falvak, települések kínálnak a turistáknak, itt lakóknak. Legyen szó bármiről: sport, kikapcsolódás, szórakozás, fesztiválok, helyi szokásokkal, kultúrával és ételekkel kapcsolatos programok. Ellátogattam az ungvári, munkácsi és a nevickei várba. Az Orosz Filológia Tanszék által szervezett kirándulás alkalmával, lehetőségem nyílt megcsodálni a festői Voevodyno parkot, a Schönborn kastélyt és Munkács elbűvölő belvárosát.A félév alatt több fesztiválra is ellátogattam. A kedvenceim voltak a Palacsinta fesztivál, „Fire life fest” illetve a Szakura fesztivál, amely minden évben ezreket vonz Ungvárra. Elképesztő látványt nyújtanak a japáncseresznye ágait beborító rózsaszín virágok és a földre lehullott sziromszőnyeg az Ung folyó partján és annak környékén. Hatalmas köszönet Popovych Illiának a csodálatos képekért.
Májusban megrendezésre került a Diáknapok és Diákfesztivál az egyetem és a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (későbbiekben: KMDFKSZ) közös szervezésében. Köszönet a szervezőknek és a KMDFKSZ csapatának a programokért: bográcsfőző verseny, éjszakai túra, PaintBall, sportversenyek, műveltségi vetélkedők, evezés, mindezek nélkülük nem valósulhattak volna meg. Külön hála Bence Norbertnek, a szervezet elnökének, a tagoknak és az egész baráti társaságnak a sok együtt töltött, feledhetetlen pillanatért.
A legjobb perceket a kollégium falai között egy-egy szórakoztató activityzés, beszélgetés, teázás, közös bulik alkalmával éltem meg. Mindig jó érzéssel fogok visszagondolni az Ung-parti és a belvárosi sétákra, shoppingolásra a lányokkal, sörözésre, fagyizásra a folyóparti teraszokon.
Rendszeres nyelvi tandemekkel fejlesztettem az idegen nyelvi kompetenciámat és kommunikációs készségeimet.Ungvár felfedezése során érdemes ellátogatni a belvárosi bárokba, éttermekbe, ahol találkozhatunk a vendégszerető kárpátaljai lakosokkal, megkóstolhatjuk a helyi aperitifeket, ételeket, illetve a fadeszkákon felszolgált, helyi sörökhöz kiválóan passzoló harapnivalókat.
A vizsgák után kollégiumi társaimmal kirándulást szerveztünk a Beregi tóhoz. Kis faházakat béreltünk, így élvezhettük pár napig a természetet, a tavat, az esti tábortüzeket és kifogtam életem első halát is. Ettünk, ittunk, beszélgettünk, a jó hangulat mindig jelen volt, amiről a képek is árulkodnak. Hazafelé menet nagyszerű élményt jelentett számomra, hogy ellátogattunk barátaim településeire. A Kárpátaljaiak nagyon barátságosak, valamivel mindig meglepik a látogatókat.
A vizsgaidőszakot követően az eleinte unalmasnak ígérkező utolsó hónapomban nagyszerű lehetőségek tárultak elém. Az Erasmus+ adatbázisában keresgélve bukkantam rá egy ifjúsági találkozóra „See a Game” elnevezéssel. A program szintén az Erasmus kereteiben került megszervezésre a meseszép fővárosban, Kijevben, amelyben négy különböző országból (Ukrajna, Olaszország, Azerbajdzsán, UK) 40 fiatal vehetett részt.Az internacionális közeg rengeteg újdonsággal szolgált számomra, sokat tanultam a különböző kultúrákról a nemzeti estek alkalmával. Az ifjúsági találkozó első napjaiban a csapatépítésé volt a főszerep, majd több fontos kérdés került megvitatására. Jelentős témakörök közé tartozott az Erasmus + ifjúsági alapismeretek bemutatása, az interkulturális tanulási lehetőségek, ifjúsági karrier pályák és foglalkoztatás, vállalkozói tevékenységek, oktatás, képzés, jogi, történelmi, nemzeti kérdések.
Rengeteg barátot szereztem és nagyszerű alkalmam nyílt az angol nyelv gyakorlására. Játékos vetélkedők során körbejártuk a gyönyörű belvárost, lépésről lépésre megcsodálhattuk a főváros látványosságait.
Külön megemlíteném a vonattal történő utazásom, amely során 16 órát utaztam megszakítás nélkül. Ukrajnában népszerű a vonatozás a települések közötti nagy távolságok miatt. Külön kultúrája van, mindenkinek ajánlom, akinek hosszabb távot kell megtennie ezen a területen.Kijevi projektem után barátaim diplomaosztójára voltam hivatalos. Jó érzéssel töltött el, hogy részt vehetek a nemrégiben megismert társaim utolsó egyetemi eseményén.
Másnap a fogadó intézmény tanári karával és Cinzia Franchi, padovai koordinátorommal tartottunk egy kerekasztal beszélgetést az elmúlt egyetemi évről. A projekt sikerességéről, az intézmények rövid bemutatásáról, illetve a további együttműködésről esett szó a rövid találkozó alkalmával.
A hónap második felében a KMDFKSZ-nek köszönhetően lehetőséget kaptam, hogy csapatommal benevezzünk a debreceni Campus Fesztiválon megrendezett Campus Olimpiára, strandröplabda sportágban. A sportesemény után életem első fesztiválján, a Campus fesztiválon vehettem részt az Ungvárról érkező 12 fős csoporttal.A fesztivál után visszautaztam Ungvárra, elintézni az utolsó papírmunkákat.
Két napig vendégeskedtem barátnőmnél Nagyszőlősön, ahol újabb élményt jelentett a Fekete hegyi strand álomszép környezete.
Utolsó napokban egy szórakoztató záróesttel és egy hangulatos vacsorával köszöntünk el egymástól valamennyien.
Jobb helyet el sem tudtam volna képzelni külföldi tanulmányaim helyszíneként és tervezem, hogy újra ellátogatok Kárpátaljára.”(Ónody Henrietta, 2018. szeptember 11)
Gorzó Katalin magiszteri hallgató elsőként lehetett fél évig az ELTE ungvári diákja, ahol rengeteg tudással, élménnyel és ismerőssel gazdagodott.
„Fejlődés határok nélkül”
A nevem Gorzó Katalin, az Ungvári Nemzeti Egyetem ötödikes, magiszteri képzésben résztvevő diákja vagyok. Tavaly november elején ért az a megtiszteltetés, hogy a Magyar Filológiai Tanszék javaslatára én lettem az a szerencsés, aki egy féléves képzésben vehettem részt az Erasmus+ program keretén belül. Így a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatója lehettem egy egész szemeszteren át.Mikor tudomást szereztem erről a megtiszteltetésről, őszintén szólva, szóhoz sem tudtam jutni. Időbe telt, míg tényleg elhittem és feldolgoztam ezt a hírt.
Igazából ekkor kezdődött el az egész. Még novemberben elkezdtünk intézni és szervezni, s ebben mindkét oldalon rendkívül segítőkészek voltak. Dr.Zékány Krisztina tanszékvezető asszony, illetve az egyetem külügyi osztályának fiatal munkatársai segítségével lassan eligazodtam a kreditszámítások, a tantárgyegyeztetés és a többi, ilyenkor adódó kitöltendő okmány és megoldásra váró feladat között. Ezúton szeretném megköszönni mindenki segítő közreműködését.
Már hetekkel az utazás előtt elkezdtem bepakolni…
A könnyes búcsú sem maradhatott el, mikor elköszöntem a szüleimtől és tanáraimtól, majd alig négy órás út után meg is érkeztem a Nagytétényi úti kollégiumba, ismertebb nevén a NUK-ba. A kollégiumvezető közreműködésével a 101 B szobát kaptam. Ez lett az otthonom.Érdekes volt a kollégiumi élet, számos rendezvény részese lehettem és sok jó barátra tettem szert.
A legtöbb érdekesség az egyetemen várt rám. Remegő szívvel mentem be az első előadásra. A tantárgy neve Propedeutika volt, Dr. Bartal Mária, az ELTE Btk. egyik kiemelkedő irodalmára oktatta.
Az első pillanattól nagyon kedves volt. Minden szaktudását bevetette annak érdekében, hogy a kortárs irodalmat megértsük, összehasonlítás gyanánt pedig többször tért ki a modern magyar irodalomra is. Nemcsak a már régóta elismert magyar írók műveit vettük vele górcső alá, hanem a nemrég megjelent, szárnyaikat próbáló írók műveit is elemeztük.
Nem kis örömet szerzett az sem, amikor sikeresen felvettem Dr. Kulcsár Szabó Ernő, Széchenyi-díjas akadémikus óráját, aki köztudottan a ma élő legnagyobb irodalomkritikusok egyike Magyarországon. Előadássorozatának címe: Az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei és társadalmi meghatározói: kánon és fordítás, gender és interkulturalitás volt. Többször hangsúlyozta az interkulturalitás fontosságát az irodalmon belül. Emelkedett gondolatmenet és aprólékos magyarázat volt jellemző az előadásaira, és bármit kérdezhettünk tőle, részletesen válaszolt rá, gyakorta több nyelven is.
Sok érdekes órán vehettem részt és sok jeles tanár is oktatott. Mint például Dr.Pál Ferenc, neves műfordító, az ELTE BTK Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője. A tanár úr nagyon kedves volt és rendkívül jó humorérzékkel tartotta az órákat. Az egyik legkedvesebb oktatóm lett. Minden órája valóságos élmény volt a hallgatóknak, ezért sokan is látogatták előadásait.
A híres magyar nyelvtörténész, Dr. Szentgyörgyi Rudolf előadásain is részt vehettem. Ő a Forrásolvasás nevű tárgyat tanította Az órái nem csak nyelvtörténeti szempontból voltak kiemelkedők, hanem olyan történelmi ismeret szempontból is, amelyekre itt tehettem szert.Emellett olyan elismert oktatók előadásait is látogattam, mint Gajdóné Dr. Gődény Andrea, akinek személyében remek pedagógust és kiváló embert ismerhettem meg. Bármi problémám volt a tanulásban, mindenben segített, sőt, saját könyvét is odaadta, hogy zökkenőmentesen fel tudjak készülni a vizsgára.
Kíváncsiságból bejártam Pál Dániel Levente, kortárs magyar író óráira is, amelyek szórakoztatóak is voltak, nem csak tanulságosak. A tanár úr fiatalos lendülettel és hévvel magyarázott, és folyton azon volt, hogy még érdekesebbé tegye előadásait.Az egyik legélvezetesebb tantárgy a Színháztörténeti múzeológia volt, amit Csorba Csilla tanárnő tartott a PIM-ben, vagyis, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tanárnőnek szívügye volt az előadás és maga a múzeum is, elvégre sok éven át igazgatója volt. Mindent tudott róla, a csoporttársaimmal néha még vicceltünk is azzal, hogy bizonyosan az épület
tégláinak a számát is tudja. Fantasztikusan végezte a munkáját évekig, szívén viselte a hely sorsát, a diákjai képzését, röviden, szerette a munkáját, és ez látszott is az előadásain. Szerencsém is volt emiatt, ugyanis az órái által betekintést nyerhettem az interaktív irodalmi múzeum életébe, amilyenhez hasonlót még sosem láttam ezelőtt. Olyan relikviákat őriznek ott, mint például Petőfi jegygyűrűjét, Ady sétapálcáját vagy Jókai íróasztalát. Ezeket volt szerencsém nekem is látni, és amikor senki nem figyelt, meg is érinteni!
Összességében hatalmas élmény volt az ELTE diákjának lenni, és híres előadók óráin részt venni. Meg is lett a gyümölcse tanulásomnak. A programban vállalt összes cseretárgyamat színjelesre teljesítettem. A jövő félévben otthon is ösztöndíjra számíthatok.De nem csak tanulásról szólt a tavaszi szemeszter számomra. Sok jó barátot szereztem az egyetemen, ottani csoporttársaimmal most is aktívan tartom a kapcsolatot, azóta is megosztjuk egymással napjaink eseményeit.
Számos kulturális élményben volt részem. Ott voltam Nádas Péter kortárs magyar író, drámaíró PIM-es Világló részletek című felolvasóestjén, elmondhatatlan irodalmi élménnyel gazdagodtam általa.
Láttam a Nemzeti színház Az Úr komédiásai című darabját, amely egy Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó abszurd irányú dráma.
Ezen kívül voltam még a Szkéné Színházban is Agota Kristóf A nagy füzet című előadásán, amely látványos és elgondolkodtató volt. Remekül hozta ki a társaság a mű szereplőit, a díszlet kreativitása meg magáért beszélt, nem véletlenül díjazták a társulatot érte Európában.Barátaimmal orosz folklór esten is voltunk, ahol néptáncot láthattunk és különböző népdalok éledtek ujjá a színpadon, s közben gyönyörködhettünk a résztvevők kézzel hímzett fellépőruháiban. Az esemény az Andrássy úti orosz konzulátus előadótermében került megrendezésre. Ugyanitt a moszkvai színtársulat vendégbemutatóján Dosztojevszkij Krotkaja című darabját vitték színre, ami hatalmas siker volt.
A budapesti parlamentet, illetőleg az Országházat is sikerült szemrevételeznem meglehetősen közelről. Ez nekem is óriási élményt jelentett.
Összességében elmondhatom, hogy igyekeztem teljesmértékben kihasználni az Erasmus+ program nyújtotta lehetőségeket. Tanultam, szórakoztam, sőt, szórakozva tanultam. Az UNE magyar-kar diákjaként belekóstolhattam a budapesti diákéletbe. Megtapasztalhattam, hogy az ELTE egy fantasztikus egyetem, rengeteg lehetőséggel. Hála Istennek, az Ukrán –Magyar Oktatási-Tudományos Intézet és a Magyar Filológiai Tanszék vezetőségének, lehetőségekben már nálunk sincs hiány. Én is egy ilyennek lehettem szerencsés részese.”(Gorzó Katalin, 2017)
Ungvári diákként az Erasmus+ Youth Exchange programban.
E program keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy hatalmas élménnyel és pozitív tapasztalatokkal gazdagodhassak. Idén sikerült először részt vennem ebben a programban, amely Szlovákiában, Jászó (Jasov) területén került megrendezésre. Egy nagyon barátságos, szerethető, vidéki hely, ahol az emberek kedvesek, segítőkészek voltak.
A Youth Exchange egy olyan több napos rendezvény, amely azok számára nyújtja a legnagyobb élvezetet, akik nyitottak új barátokra szert tenni, új dolgok megismerésére és kipróbálására, valamint aktív életmódot folytatnak. Így bátran tudom ajánlani mindenki számára, s bíztatni azokat, akik még nem vettek részt hasonló programon. Hiszen rendkívüli élmény megismerkedni különböző emberekkel Európa számos országából (Szlovákia, Spanyolország, Románia, Magyarország ), megismerni közelebbről kultúrájukat és szokásaikat. A programok nagyon jól voltak megszervezve, így nagyon sok érdekes és hasznos információra tehettem szert, de lehetőségem volt kipróbálni milyen csapatban dolgozni, megtudni, milyen is az igazi csapatmunka, aktív és vidám játékokban részt venni, amelyek egymás és magunk megismerését szolgálták.
Összességében nagyon élveztem az itt töltött egy hetet. Sokat fejlődött mind a személyiségem, mind az angoltudásom is. Kiváló motivációként szolgálhat egy ilyen program azok számára is, akik tanulják az angol nyelvet és fejleszteni szeretnék azt. (Tupica Ibolya, 2017)
***
„Erasmus+Youth Exchange program keretein belül lehetőségem nyílt arra, hogy tanuljak, és új barátokat szerezzek. Idén vettem részt először ebben a projektben, amely Szlovákiában Jászó(Jasov) Kassa vidéki járásában került megrendezésre. A Youth Exchange egy olyan több napos rendezvény, amely hatalmas lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy fantasztikus élményeket szerezzenek, főleg azok élvezik a programokat, akik aktív életmódot folytatnak és nyitottak új dolgok kipróbálására. A projekt témája Life Cycle, ez igazán érdekelt, és eldöntöttem, hogy részt veszek. Kijelenthetem, hogy egy cseppet sem csalódtam, mivel alkalmam volt megismerni különböző kultúrákat (Szlovákia, Spanyolország, Románia, Magyarország), ezen kívül sokszor tudtam alkalmazni az angoltudásomat, s ezáltal fejleszteni is. Más szempontból nagyon sok érdekes információt kaphattam, ami életem során hasznomra válhat. A hely ahol 8 napig laktunk kellemes meglepetés volt, mivel imádom a természetet, a friss levegőt. Összességében a programok nagyon jól voltak megszervezve, mivel volt időnk pihenni, beszélni, csapatmunkában dolgozni, ami tökéletes lehetőséget adott még jobban megismerni egymást. A nyolc napos program során csodálatos, vicces, okos és barátságos embereket ismerhettem meg. Tágult a látóköröm, sokat fejlődtem.” (Hordubey Ágnes, 2017)
***
„Az Erasmus + program keretein belül lehetőségem nyílt a 2017/2018-as tanév tavaszi félévében Olaszországban, a Padovai Egyetemen tanulni. Az előző szemeszterben az Ungvári Nemzeti Egyetemen tanuló padovai diákokkal még utazás előtt felvettük a kapcsolatot. Tőlük sok hasznos információ tudtunk meg az ottani oktatással, diákélettel, lakhatással kapcsolatban. Három diáktársammal együtt március elején érkeztünk meg Padovába. Az ügyintézés jól szervezett volt, az utazás előtt az Erasmus koordinátorok minden szükséges dokumentumot, iránymutatást elküldtek, a kontaktszemélyek szívesen válaszoltak minden kérdésre. A főbb tudnivalókat a tájékoztató programon, az Information Day és a Welcome Day keretében osztották meg, megismertettek minket az egyetem online rendszerével, az ügyintézés lehetőségeivel.
Az első hét a papírmunka intézésével telt, s eközben igyekeztünk megismerkedni a várossal is. Padovában legtöbben biciklivel vagy gyalog közlekednek, a tömegközlekedést csak kevesen veszik igénybe, ami valószínűleg a magas jegyáraknak tudható be. Mivel az egyetem a kollégiumunktól két kilométernyire volt, s a tanórák sem egy intézményben zajlottak, a napi 5-10 kilométernyi gyaloglás megszokottá vált.
Még kiutazásom előtt tudtam tájékozódni a kurzusokról az egyetem honlapján. A tanév elején érdemes többféle órára is bemenni, érdemes körülnézni, hogy egy-egy órán miképp folyik az oktatás. Sokféle kurzusból lehet általában választani, amik különböző szakokhoz, évfolyamokhoz tartoznak, így érdemes arra is felkészülni, ha esetleg egy időben vagy átfedéssel lennének az órarendben az órák. A kint töltött szemeszter alatt 2 kurzust kellett teljesítenem, így két tárgyat, magyar nyelvet és irodalmat vettem fel, ami 18 kreditet ért. Ezen kívül olasz filmművészeti órát is látogattunk. Az oktatási rendszer az itthoni megszokottól nagyban eltérő. Egy tárgyból minimum heti kétszer volt előadás, amelyek egyhuzamban másfél órásak voltak és legtöbbször délután kezdődtek. A tantárgyak felvétele, a tanulási terv összeállítása, a vizsgákra való regisztráció mind-mind online, elektronikusan működik. A vizsgákra érdemes időben elkezdeni a felkészülést. A kérdéseket nem kapjuk meg előre, nincsenek tételek, a tananyagból bármit kérdezhetnek, azonban sikertelen vizsgázás esetén a diákoknak lehetőségük van egy második vizsgázásra is. Az Ukrajnai 100-as pontrendszertől eltérően Olaszországban a tanárok 30-as skála alapján osztályoznak.
Az egyetemi élet mellett meghatározó volt a kollégiumi élet is. Szállásunk a CeccarelliResidenza volt, amely a város központjától körülbelül 35 percre volt. Kétszemélyes szobák voltak külön fürdőszobával, és a szomszédos szobával közös konyhával. Az otthoni étkezés, főzés a legkevésbé költséges opció. A közeli bevásárlóközpontnak köszönhetően ezt könnyen meg tudtuk oldani. Azonban nem volt ritka, hogy a főzés helyett inkább a pizzát, a tésztát vagy valamilyen gyorskaját választottunk. A városban érdemes több helyen megkóstolni a híres, olasz eredetű pizzát, helytől, mennyiségtől függően 3-15 euró között kóstolhatunk belőle.
A padovai diákszervezetek az Erasmus diákoknak hetente több ismerkedési, utazási és szórakozási lehetőséget is szerveztek. Spontán kirándulások, összejövetelek keretében megismertük Padovát s a közeli városokat, és kiruccantunk Olaszország legszebb területeire. Ilyen volt a Padovától vonattal 30 percnyire lévő Velence, ahová többször is eljuthattunk, az Észak-Olaszországban található kikötőváros, Trieszt, Peschiera del Garda, a Garda-tó, mely az utolsó jégkorszakban képződött, s Olaszország legnagyobb tava. Megfordultunk a Rómeó és Júlia történetéből sokak által ismert Veronában is. Itt megcsodálhattuk Verona legismertebb nevezetességét, az ókori amfiteátrumot, az Arénát, amit Kr. u. 30-ban építettek, Júlia „állítólagos” erkélyét és a Júlia szobrot, melyet évente több ezer turista keres fel. Ezen kívül jártunk még Bolognában, Trevisoban, Vicenzában, és az autóbusszal való utazásoknak köszönhetően jártunk a Szlovénia fővárosában, Ljubljanában és Mariborban is.Az olasz életstílus, mentalitás, szokások, sokszínű társadalom, mind-mind nagy hatással voltak rám. Az Olaszországban gyűjtött emlékek, tapasztalatok mindegyike formálta a személyiségemet, a felfogásomat, érettségemet, ezért életem végéig hálás leszek ezért a lehetőségért. Az Olaszországban töltött szemeszter minden szempontból építő jellegű volt. Az Erasmus programot, s a program által nyújtott lehetőségeket minden diáknak ajánlom.” (Károly Tímea, 2018)
„Olaszországi élményeim”
A 2017/2018-as év második szemeszterében néhányunknak lehetőségünk volt részt venni az ErasmusPlus féléves részképzésén Olaszországban, azon belül az észak-olaszországi Padovában. Mindig is nagy álmom volt, hogy eljussak Ezt hosszú közbenjárás előzte meg, így március elején útnak indultunk.
Mielőtt megkezdtük a félévet felvettük a kapcsolatot olyan diákokkal, akik most Erasmuson vannak vagy korábban voltak, hiszen kellett egy kiindulópont az ottaniakról: a lakhatási/ szórakozási lehetőségekről, az árakról, életszínvonalról, de esetleg olyan dolgokról is, hogy mennyire felszerelt a konyha, a szoba. Itt ajánlom azoknak, akik a következőkben rész vesznek Erasmuson, hogy nem kell félni attól, hogy ismeretlenül kérdezünk meg valakit, mert mindenki nagyon segítőkész volt.Az első pár napban rengeteg papírmunkát kellett elintézni, ami kicsit megnehezítette a dolgokat, de ebben is nagyon segítőkészek voltak. De emeltet számos eseményt szerveztek már az első héten az Erasmusos diákok részére: bulikat, ismerkedési lehetőségeket. Ezekre érdemes mindig elmenni, mivel tudást tudunk cserélni más ország diákjaival, megismerhetjük a kultúrájukat.
A részképzés során a Padovai egyetem adott helyet a tanóráknak. Egy olyan egyetemről beszélünk, amely már az 1222-es évtől fennáll. Régies stílusú építmény. Érdemes több órára is bejárni, mint amit felvettünk, legalább azért is, hogy megnézzük milyen az ottani oktatás. Nekem két órát kellett kötelezően felvenni ebből az egyik a magyar nyelv volt, ami az általános nyelvészetre alapult. Az órák során a nyelvvel kapcsolatos tévhitekről, a nyelv változásairól tanultunk. Rózsavölgyi Edit tanárnőnek köszönhetően behatóbban is áttekintettük a magyar nyelv régi és új törvényszerűségeit.A másik tanóra a magyar irodalom volt, amely leginkább az erdélyi irodalom köré épült. Cinzia Franchi tanárnővel egy új irányból közelítettük meg az irodalmat: olyan erdélyi emlékírókkal foglalkoztunk, akik valamilyen formában az olasz életet vagy az Olaszországgal kapcsolatos élményeiket írták le. Mindkét órán sok új információval gazdagodtunk. Ezen kívül még egy olasz filmművészeti órát is látogattunk.
Ez az idő elegendő volt arra, hogy felmérjük milyen hasonlóságok és eltérések vannak az ottani és az itthoni egyetemek között. Padovában sokkal szabadabban történnek az órák: délelőtt helyett ott inkább a délutáni, esti időszakra teszik az óráikat. Itthon azért rugalmasabbak a tanárok. Az oktatási rendszer is teljesen más. Ott minden elektronikusan működik: a diák felveszi a tantárgyakat, amelyeket tanulni akar és amiből vizsgázik. Nincsenek modulok, ott mindenkinek vizsgáznia kell.
Az egyetemi élet mellett meghatározó volt a kollégium is, hiszen itt töltöttük az idő nagyobb részét. Szállásunk a Ceccarelli Residenza volt, amely a város központjától 30-45 percre volt. Így nem volt újdonság a napi 5-10, de akár több kilométer séta. A kollégium jól felszerelt helyiség, amely az Erasmusos diákok számára volt kijelölve. Kétszemélyes szobák voltak külön fürdőszobával és közös konyhával. A beilleszkedés nehezen ment, mert az első pár napban csak egymás számára voltunk ismerősek. De pár hét után szereztünk új ismerőseket is.
Szokatlan volt a sok olasz beszéd, de később teljesen hozzászoktunk. Az olasz emberek nagyon barátságosak, bárkinek odaköszönnek, a boltosok beinvitálnak, az emberek segítőkészek. A városi élet este 6-7 óra körül kezdődött, ilyenkor sok fiatal sétálgatott, bulizott mindenhol. Az volt meglepő, hogy hétvégén szinte alig lehetett találni üzleteket, amelyek nyitva voltak. Napközben is gyakori, hogy délután egy-két órára “sziesztára” elvonulnak az emberek. Ilyenkor zárva tart minden és később nyitnak ki.Ha már Olaszország akkor a tészta és a pizza, amit mindenképp ki kell próbálni. De érdemes sok helyen körbenézni, mert sehol nem csinálják egyformán. Számomra a legfinomabbnak bizonyultak a “Prosciuto” elnevezésű zárt pizzák, amely itthon sajnos nem igazán kapható. Az italok közül a “crema di caffe” hideg kávé volt, ami elnyerte a tetszésemet. Ez is egy olasz sajátosságnak számít. Ezen kívül az édességek és desszertek is nagyon finomak. Az árak pedig nem sokkal drágábbak, mint itthon. Van ami olcsóbb, van ami ugyanannyiba kerül, ez is városonként változó.
Számtalan ESN által szervezett kiránduláson lehetett részt venni, azonban mi jobban szerettünk magunk megszervezni a városnéző utakat. Rengeteg új helyre jutottam el, amely remek élményeket adott. Mint például Bologna, Ljubljana, Trieszt, Peschiera del Garda, Verona, Velence, Vicenza. A felsoroltak közül a legszebb Velence volt., ezen belül a Szent Márk-tér és a Sóhajok-hídja. Az utazásokat vonattal bonyolítottuk le, mivel ez volt a legegyszerűbb és legkényelmesebb utazási mód. Ez nagyszerű lehetőség volt, mivel nagyon olcsón tudtunk olyan helyekre eljutni, ahová itthonról biztos nem jutottunk volna el. Épp ezért fontos megragadni a lehetőséget és utazgatni.
Padova belvárosa lehet kicsinek mondható, de ízig-vérig olasz. Ha a Corso Milano-n sétálunk láthatjuk a csodálatos Verdi színházat, amelyhez közel van a Piazza dei Signori, az Urak tere. Ez Padova főtere, amelyet talán a legszebb épület zár le a Velencei Köztársaság Helytartói Palotája. Ennek az épületnek a fő éke az asztronómiai óra. Érdekessége, hogy a Mérleg csillagjegyet nem tartalmazza.
Szép látnivaló még a Szent Szűz dóm, ahol Petrarca díszsíremléke található. A város számos egyházi építményben gazdag. Itt kiemelném a Szent Antalés Szent Jusztinia bazilikát. Ha Olaszországban járunk érdemes megnézni a Prato dela Valle-t, amely egy amfiteátrumhoz hasonló tér szobrokkal; a Piazza delle Erbe nevű központot, ahol egy igazságügyi Palota és maga az egyetem is elhelyezkedik; s nem utolsósorban a Szent Szűz dómot, ahol Petrarca díszsíremléke található.Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen lehetőség adódik. Összességében egy olyan félévet zárhatok le, amely eseménydús volt. Voltak nehézségek, de az ember úgy szerez tapasztalatokat, amikor beledobják a mély vízbe. Nagyon hálás vagyok azért, hogy lehetőségem volt megismerkedni az ottani kultúrával, oktatással és számos élménnyel térhettem haza. Mindenképpen ajánlom mindenkinek, aki csak teheti, hogy ha ilyen lehetőség adódik, akkor habozás nélkül ragadja meg.” (Bahus Réka, 2018)
***
„Az elmúlt szemeszterben lehetőségem nyílt arra, hogy az egyik legjobb európai egyetemen tanulhassak, a Padovai Egyetemen. Sok mindent megtanultam. Új dolgokat ismertem meg, új kultúrákba nyertem bepillantást, új embereket ismertem meg, és talán barátokat is szereztem.
Az oktatásnak is egy teljesen más oldalát ismerhettem meg, saját bőrömön tapasztaltam meg pozutívumait és negatívumait egyaránt. Mindent összevetve, egy eredményes féléven vagyok túl, és hálás vagyok azért, amiért ott lehettem.” (Gulyás Márk, 2018)
***
„A magyar filológus csapatunk részt vett december 10-18-án a Peace for All Erasmus+ programon, amely Grùziában, Tbilisziben került megrendezèsre. Rajtunk kívül még 6 országból voltak résztvevők(Grùzia, Moldova, Fehéroroszország, Spanyolország, Dánia, Magyarország). A fő téma az országokon belüli konfliktusok, problémák voltak és azok megoldásai. Az előadások rendkívül hasznosak és érdekesek voltak, a gyakorlati részeken pedig olyan dolgokat tanùlhattunk, amelyeket a jövőben is felhasználhatunk.
A hivatalos programokon kívül városnézést tartottunk Grùzia fővárosában, Tbilisziben, interkultùrális estet tartottunk, ahol betekintést nyerhettünk a más országokból érkezők gasztronómiájába, tánc és zene kultúrájába, valamit részesei lehettünk a Grúz tradicionális vacsorának, ahol nagyjából 15 különböző ételt kóstolhatunk meg és a vacsora közben élő műsort láthattunk és hallhattunk,mely a Grúz népi kultúrát mutatta be.
Köszönjük szépen a lehetőséget, hogy részesei lehettünk egy ilyen fantasztikus programnak!” (Botos Barbara, Halas Dávid Krisztián, Sitka Alexandra és Vince Nikoletta, 2018)
„2018 október utolsó hetében diákjaink az Erasmus+ program keretein belül Gárdonyba látogattak. Előadásokon vettek részt, melyek témája az újrahasznosítás volt. Különböző országokból érkező diákokkal ismerkedtek. Új ismeretekkel és élményekkel tértek haza.”