2024. április 5-én az Ungvári Nemzeti Egyetem Rektori Hivatalában került megrendezésre a Diákok és Aspiránsok Nemzetközi Tudományos Konferenciájá: „Ukrajna-NATO: közös biztonsági kihívások (az Észak-atlanti Szerződés Szervezete aláírásának 75. évfordulójára)”. A tudományos konferencián Ukrajna számos városából (Ungvár, Zaporizzsja, Kijev, Lemberg, Ivano-Frankivszk, Osztroh, Dnyipro) vettek részt hallgatók.
Emellett lehetőség nyílt az online csatlakozásra is: néhány diák Mexikóból, Romániából és Lengyelországból tartott előadást. Emellett az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet 6 diákja is aktív résztvevője volt a konferenciának.
A résztvevőket 4 szekcióra osztották:
- szekció – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének létrehozása és fejlődésének története;
- szekció – Ukrajna euroatlanti integrációjához vezető út;
- szekció – Napjaink biztonsági kihívásai;
- szekció – A nemzetközi kapcsolatok történetének aktuális kérdései.
Az UMOTI hallgatói a következő szekciókba tartoztak: Balla Alexa, Balogh Kornél és Varga Dorina – 1. szekció; Didik Szabrina – 3. szekció; Kacsó Viktória és Szakács Liliána – 4. szekció.
Balla Alexa 2. évfolyamos nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikációs és regionális stúdiumok szakos hallgató a következő témában készített beszámolót: A NATO nukleáris politikája a globális kihívások kontextusában. Alexa hangsúlyozta, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szerevezetének fő célja, hogy politikai és katonai eszközökkel megóvja összes tagjának szabadságát és biztonságát. A nukleáris korlátozások politikai intézkedéseinek végrehajtásával a NATO-szövetségesek következetes támogatásáról tesznek tanúbizonyságot a fegyverzetellenőrzés, a nukleáris fegyverek korlátozása és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása terén tett nemzetközi erőfeszítések iránt.
A NATO-blokk három tagállama rendelkezik nukleáris fegyverrel – az USA, Nagy-Britannia és Franciaország. „A NATO birtokában lévő nukleáris fegyverek célja nem konfliktus kiváltása, hanem a béke megőrzése, az agresszió és az erőszak megelőzése. A Szövetség egy atomfegyver nélküli világra törekszik, de ma még nem alakultak ki ennek feltételei. Egy olyan világ, amelyben másoknak vannak nukleáris fegyverei és a NATO-nak pedig nincs – egyszerűen nem lesz biztonságos. Ezért van az, hogy amíg az atomfegyverek léteznek, a NATO nukleáris szövetség marad, amivel minden tag egyetért.” – Jens Stoltenberg.
Balogh Kornél 4. évfolyamos történelem és nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikációs és regionális stúdiumok szakos diák a következő témában készített előadást: A NATO-országok energiabiztonsága, hibrid kihívások kontextusában, a balti államok példáján. Az energetika és energiabiztonság napjaink egyik legégetőbb kérdése, nem csak Ukrajna, de a nyugati partnereink és az egész világ számára. Az orosz-ukrán háború és a politikai-gazdasági feszültségek árnyékában a NATO egyik kulcsfontosságú feladata az energiaellátás biztonságának (nem a folyamatának!) biztosítása a tagállamok számára. Ennek ékes példája a balti államok, Észtország, Lettország, Litvánia, energetikai politikája, amely országok, a NATO által nyújtott biztonságnak hála, Oroszországtól független energetikai hálózatokat tudtak kiépíteni az elmúlt években és 2022-2023 folyamán teljes mértékben lemondani az orosz olaj, gáz és villamosenergia-importról.
Varga Dorina 4. évfolyamos nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikációs és regionális stúdiumok szakos hallgató Finnország útja a NATO felé témában szólalt fel. Finnország NATO-hoz vezető útja hosszútávú és körültekintő folyamatként jellemezhető. Történelmileg, a második világháború után, Finnország újraértékelte biztonságpolitikáját, és fontolóra vette a Szövetséghez való közeledést. A Partnerség a Békéért programhoz való csatlakozás fontos lépés volt ebbe az irányba, és Oroszország Ukrajna elleni inváziója felgyorsította ezt a folyamatot, Finnország pedig az orosz kockázatokat felmérve végül a tagfelvételi kérelem mellett döntött. Ezt követően, 2023-ban Finnország a NATO teljes jogú tagjává vált, és bebizonyította, hogy képes alkalmazkodni és változtatni a nemzetközi biztonsági és geopolitikai környezetben, stratégiai érdekeit a Szövetség általános céljaival összefüggésben meghatározva. Így Finnország NATO-hoz vezető útja egy sikeres integrációs folyamatot tükröz, amely kölcsönös megértésen, együttműködésen és közös célokon alapul a kollektív biztonság garantálásában.
Didik Szabrina 3. évfolyamos történelem szakos diák az ukrán-litván biztonsági együttműködésről Oroszország Ukrajna elleni háborújának körülményei között (2014-2024) témában exponált. A nehéz ukrajnai helyzet kapcsán, ahol folytatódik az Oroszországgal vívott háború, az ukrán-litván biztonsági együttműködés kiemelt jelentőséget kap. A fenyegetéssel szemben mindkét ország aktívan erősíti kapcsolatait.
Hangsúlyozva volt, hogy az Ukrajnával való kapcsolatok kiépítése indikatív és fontos eleme a Litván Köztársaság külpolitikai irányvonalának végrehajtására. Szabrina kiemelte, hogy Litvánia aktív támogatója Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának, és elég sokatmondó, hogy 2014-ben Litvánia lett az első ország, amely letális fegyvereket és lőszereket bocsátott rendelkezésre. Ezért kétségtelen, hogy Litvánia továbbra is Ukrajna következetes partnere és szövetségese marad az orosz agresszorral való szembenézésben.
Kacsó Viktória 4. évfolyamos történelem szakos hallgató foglalkozott Litvánia euroatlanti integrációja: tapasztalat Ukrajna számára című témával. A hallgató felhívta a figyelmet arra, hogy kis mérete ellenére Litvánia Ukrajna egyik legnagyobb partnere a fegyveres erők reformjában. Emellett Litvánia kiemelt szerepet játszik az Ukrajna-NATO kapcsolatok építésében. Jelenleg a NATO-tagállamok koalíciójának megalakulása folyik, az úgynevezett „Ukrajna Baráti Csoportja a NATO-ban” név alatt. Litvánia a NATO tagjaként információs, technológiai és tanácsadói segítséget nyújt az ukrán hadsereg átszervezéséhez. A katonai segélyek mellett Litvánia bevonja Ukrajnát a humanitárius, oktatási és információs szféra közös programok végrehajtásába. Litvánia európai integrációjának tapasztalatai hasznosak Ukrajna számára, ugyanakkor azt mutatják, hogy fel kell gyorsítani és meg kell szilárdítani a reformokat, és végre kell hajtani egy fenntartható kommunikációs stratégiát az európai integráció gondolatának támogatására.
Szakács Liliána 4. évfolyamos történelem szakos diák az európai országok regionális együttműködése a biztonság és védelem területén témában recitált. A téma biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, nevezetesen annak katonai-politikai összetevője, amely fokozatosan napirendre kerül az európai országokban. Liliána szerint, nagy jelentősége van az európai országok együttműködésének a biztonság és védelem területén, különösen regionális formátumban, a NATO-csatlakozás alternatívájaként a térség országai számára.
Az európai országok közötti együttműködés nagyon fontos minden ország számára, különösen Ukrajnával összefüggésben. A diák a legsikeresebb európai együttműködésekről beszélt, és azokról, amelyekben Ukrajna is részt vesz a szomszédos országokkal. Az olyan együttműködések, mint a Visegrádi Együttműködés és a Weimari Háromszög, megmutatják számunkra a biztonság elérésére tett erőfeszítések hatékonyságát.
Majd minden jelenlévőnek lehetősége volt részt venni az Ungvári Nemzeti Egyetem archeológiai múzeumának látogatásán. Emellett sor került a záró programra – városnézésre.
A diákok kifejezték köszönetüket azért, hogy részt vehettek ezen a nemzetközi tudományos konferencián. Rendkívül értékes tapasztalat volt, amely lehetővé tette, hogy bővítsék tudásukat, új kutatásokkal ismerkedjenek meg, magasan képzett kollégákkal lépjenek kapcsolatba és találkozzanak más felsőoktatási intézmények hallgatóival. Eme esemény emlékezetes és nagyon eredményes volt minden résztvevő számára, és a megszerzett új ismeretek minden bizonnyal hasznosak lesznek további tudományos munkáikban!
Balla Alexa